A Szakkollégiumok Egyeztető Fóruma – ismertebb nevén Interkoll – az országban és a határon túl működő szakkollégiumok közös érdekegyeztető közössége. Ugyan az első Interkoll ülést 2007-ben hívta össze az egymással aktív kapcsolatot ápoló diákság, az össz-szakkollégiumi kooperáció korántsem ilyen fiatal. A szakkollégiumok egyéni története a 19. század végéről eredeztethető, majd a ‘60-as, ‘70-es, ‘80-as években született meg számos, a mai napig meghatározó diákszervezet. A szakkollégiumok közti együttműködés már ekkortájt megvalósult, nemcsak közös programok szervezésében, hanem olyan fórumokon, ahol a fiatal értelmiség az akkori társadalmi problémákra reagált. A Nyári Szakkollégiumi Találkozó (NYATA) hagyományai 1985-re nyúlnak vissza. Az első találkozót Szarvason rendezték meg, amely – hogy elkerülje a rendszerre veszélyes, újfajta kezdeményezés látszatát - a IV. Országos Szakkollégiumi Találkozó nevet viselte. Azóta néhány kivételtől eltekintve kezdetben kétévente, majd évente kerültek megrendezésre. Az első Nyári Találkozók erősen politikai töltetűek voltak, ellenzéki hangnemben szerveződtek, céljuk volt az országban fellelhető problémák megvitatása. Az utolsó politizáló NYATA az 1988-as találkozó volt. A szakkollégiumok, mint szellemi műhelyek, elismerten komoly szerepet játszottak az átalakulás folyamatában, ugyanakkor a rendszerváltozás után nem kívántak aktív pártpolitikai szerepet vállalni, szervezeti szabályukban rögzítették és a mai napig rögzítik, hogy intézményi szinten nem fogalmaznak meg pártpolitikai véleményt. A rendszerváltás után a magyar társadalom egy-egy problémája köré szerveződtek a találkozók, valamint kiemelt feladatuk volt a Szakkollégiumi Mozgalom erősítése, és a szakkollégiumok feladatának, a felsőoktatásban elfoglalt helyének definiálása.

A rendszerváltás után nagy népszerűségnek örvendett a szakkollégiumok alapítása, számuk azóta is növekszik. A szervezetek számának növekedésével az igény is megnőtt arra, hogy lefektessék az alapelveket és értékeket, így 1991-ben megalkották a Szakkollégiumi Chartát, amely a mai napig is a szakkollégiumiság iránymutató dokumentuma. A Chartát aláíró szakkollégiumok három alappillérben egyeztek meg: közösség, szakmaiság és társadalmi felelősségvállalás.

Az Interkoll bázisdemokratikusan működik, emellett tiszteletben tartja a szakkollégiumok autonóm működését. Három bizottsága közül az ötfős, szakkollégistákból választott Kommunikációs Bizottság felel azért, hogy a szakkollégiumok döntéseit, érdekeit képviselje és kommunikálja a kormány és egyéb szervek felé. A szintén ötfős, szakkollégistákból álló Minősítést Segítő Bizottság rendszerező és döntés-előkészítő munkát végez a szakértőkből álló Minősítő Bizottság felé, amely minden évben pályázat keretében vizsgálja, hogy a szakkollégiumok megfelelnek-e a Chartában megfogalmazott szakkollégiumi alapelveknek. Az Interkoll teljes jogú tagja az a szakkollégium, aki a pályázat során megszerzi a minősített szakkollégium címet.

Bár 2007-ben az első Interkoll ülés összehívásának fő motivációja az volt, hogy a szakkollégistáknak több alkalma nyíljon egymással találkozni, jelen pillanatig is platformot nyújt arra, hogy napirendre vegyük azokat a kérdéseket, amelyek nemcsak a szakkollégiumokat és a szakkollégistákat érintik, hanem egyben társadalmunk fő kérdései is.